Pilisi Fonó

A látszat csal. Bár sokáig nem frissült blogunk, azért nem szakítjuk meg nem rég kezdett hagyományainkat itt az Interneten sem. Folytatjuk megkezdett hagyományos népszokások és ünnepkörök sorozatunkat, ahol korábban már a húsvétról is olvashattatok. Most ezen ünnep elmúltával a húsvét és pünkösd közti jeles napokról ejtünk néhány szót.

Gergely napja (március 12.)

Ilyenkor még a 20. szazad elején is szokásban volt a gergelyjárás, amikor is a fiatal tanulók, később a tanítók is, gyerekeket toboroztak az iskolába. A 19. századig nem volt tankötelesség, így a tanítóknak, diákoknak saját érdekükben kellett újabb tanulókat toborozni az iskolába.Az őszi iskolakezdés sem volt jellemző ebben az időben, a gyerekek a tanulást Gergely napján kezdték. Ehhez adományokat is gyűjtöttek a gergelyjárás során (pénzt, sonkát, tojást), A pénzt az adomány gyűjtő gyerekek (általában fiúk), az élelmet a tanító kapta, aki később megvendégelte belőle a gergelyjárókat. A gergelyjáráskor kisebb játékokat, párbeszédes darabokat adtak elő a gyerekek. Csapatokban jártak házról házra, felpántlikázva, papírból csákót vagy süveget és fakardot viselve. Gyakran nevezték magukat Szent Gergely vitézeinek és a katonai verbuváláshoz hasonlóan hívták a gyerekeket iskolába. Zsákot, kosarat, nyársot vittek magukkal és így gyűjtötték az adományokat. Egyes vidékeken előfordult, hogy egy kormos arcú, szalmával kitömött ruhájú fiatal, ostorral futkosott és ugrándozott a gergelyjárók előtt. Feladata a gonosz szellemek és boszorkányok távoltartása volt.

Ghymes: Gergelyjárás

Jeles napnak számított Sándor és József napja is (március 18., 19.)

Hagyományosan Sándor napját tartották a tavasz kezdetének. József napján szólalnak meg a madarak a néphit szerint, mert Szent József ekkor osztja ki nekik a sípot. Ekkor eresztik ki a méheket, és ha szivárvány van az égen, az bő termést igér. Ekkor jelennek meg az első fecskék is, innentől kezdve jártak a gyerekek mezítláb.

Benedek napján fokhagymát és zsírt szenteltek, ilyenkor ültették a hagymát, amit hagyományosan Bertalan napján (aug. 24.) szedtek fel.

Gyümölcsoltó Boldogasszony

A katolikus hagyományok közt március 25-öt tartják az Angyali Üdvözlet napjának (karácsony előtti 9 hónappal van Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe). A hasonlóságon alapuló mágia sok természeti nép hitében fennmaradt (pl. obi-ugorok) még a kereszténység felvétele után is. A magyarok sem maradtak el ennek a rítusnak a követésében, ezért a Szentlélek fogantatásához hasonlóan március 25 volt a gyümölcsoltás, magvak kiszemezésének ideje.

 

 

 Április 1.

A régi francia naptár szerint április 1. volt az év első napja. A rómaiak idejében újév napját ugratásokkal, mulatságokkal ünnepelték. Valószínűleg ennek a két hagyománynak az ünneplése fonódott egybe az Európa szerte tartott bolondok napjában. A magyar néphagyományban a felnőttek ilyenkor elsősorban a gyerekeket ugratták, ugyanakkor nem tartották szerencsés napnak a vetést illetően, mert az április elsején vetett mag nem hozott bő termést.

Szent György napja (április 24.)

A legenda szerint Szent György legyőzte a gonoszt megtestesítő sárkányt. Ezért ezt a napot jónak tartották a varázslás számára, ez volt a boszorkányok ideje. A gonosz szellemek ellen zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek. Az állatok kihajtásakor a marhákat fémtárgyakon (szekercén, szögön, stb.) vagy tojáson, gazdasszony kötényén hajtották át. A fémtárgyaknak szellem és gonosz elűző erejük van. nem volt ritka, hogy hasonlóan az obi-ugorokhoz a ház különböző részeibe is tettek fémtárgyakat (pl. bölcsőbe), hogy távol tartsák az ártó szellemeket. Így volt ez a különböző tárgyakon áthajtott marhák esetében is.

Szent György napon az asszonyok jellemző szokása volt a harmatszedés, aminek termésbőséget tulajdonítottak. Az asszonyok hajnalban kimentek a mezőre és kötényüket kiterítették a harmatos füvön. Az így átázott kötényből a vizet tejes edénybe csavarták, hogy sok tejet adjanak a tehenek, illetve áthúzták a kötényeket a földeken, hogy bő legyen a termés.

Szent György napján volt szokás a földbe rejtett kincs keresése, a határjárás, a kút tisztítás.

Ha Szent György napján megszólaltak a békák, korai tavasz volt várható.

Szent György napján este szokás volt nagy mulatságot tartani.

Április 25-én Márk napján vagy az azt követő vasárnap volt szokásban a búzaszentelés, és az ezt megelőző körmenet. A körmenetben a templomet megkerülve a hívek a szántóföldekhez mentek, és a pap megszentelte a földet, hogy jó termést hozzon.

forrás: Rét Anna (szerk.). Magyar népi kultúra. Képzőművészeti Kiadó. Bp. 2002